2009. január 23., péntek

Távbefolyásolás

ShawnEcono's pic from flickr2008 késő őszén egy cikk keretei között igyekeztem összefoglalni tapasztalataimat, kutatási eredményeimet a magyarországi távérzékelés jelenlegi helyzetéről. A cikk nem várt reakciókat váltott ki mind távérzékelési egységünk felépítésében, mind a színfalak mögött. Az írás fő következtetése az volt, hogy a hatalom nem bajlódik a távérzékelés módszerének alkalmazásával és kutatásával, hiszen sokkal egyszerűbb a várható események előzetes megállapítása helyett hatalmi céljaiknak megfelelő viselkedési minták megvalósítására ösztönözni a tömegeket mechanikus tudatmanipuláló eszközökkel.
Ez így szép és érdekes megállapítás, ilyen cikkeket lehet írni, lehet olvasni, a jövő már megkezdődött. Abban az esetben, ha az az írás nem fogalmazott volna meg olyan megállapításokat, amelyek közel állnak a valósághoz, nem történt volna semmi különös, az érdeklődők elolvassák és továbbkattintanak, hogy elolvassanak egy másik érdekes írást. Itt viszont különféle események következtek a cikk megjelenését követően, amelyeket csupán néhány címszóban kívánok itt részletezni. A távérzékelési egységünk földrajzilag egymástól rendkívül messze eső két tagja megfélemlítés, ellehetetlenítés miatt kilépését jelezte, egy másikuk attól az időponttól kezdve folyamatos mentális zaklatásnak volt kitéve. A semmiből előtűnt egy -magát polgárinak mondó- személy, aki az egyik tagot előbb figyelmeztette, később fenyegette, végül segítséget ajánlott [?] neki. Az internetes oldalainknál éppen abban az időpontban jelentkező üzemzavar természetesen csakis véletlen lehetett. Szintén a véletlenek különös összejátszása eredményének tekintjük azt, hogy egyik, a munkánkkal is foglalkozó weboldal adminisztrációs felületéről csak ez a bizonyos Távérzékelés Magyarországon című cikk törlődött ki egyik óráról a másikra, semmi más nem. Ez a néhány furcsaság egyrészt megerősített minket abban, hogy amit csinálunk, azt valamilyen szinten elismerik, másrészt segítséget adott a további kutatásainkban.

Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen körülményeket tapasztalunk, akkor miért foglalkozunk mégis ezzel a dologgal? Egyszerű a válasz: különféle emberek különféle dolgokban képesek csúcsteljesítményre, mi a távérzékelésben. A módszer segítségével tulajdonképpen nem létezik olyan információ a világon, amit egy erre kiképzett, vagy születésénél fogva a képességet birtokló személy ne tudna megállapítani - ez viszont bizonyos köröknek természetesen sérti az érdekeit. Azzal, hogy beavatkoztak azokba békés folyamatainkba, amelyekkel különféle, az embereket általában érdeklő dolgokról, eseményekrő, személyekről, stb. igyekeztünk eddig nem ismert információkhoz hozzájutni, rákényszerültünk arra, hogy gyakorlatban, illetve a távérzékelést felhasználva információt szerezzünk róluk és a módszereikről. Szereztünk is, ehhez viszont ők maguk is sok-sok adalékkal járultak hozzá.

Tekintsük most át azokat a körülményeket, amelyek lehetővé tették, hogy a távérzékelési egységünk eljutott ezekhez a megállapításokhoz és következtetésekhez. Maga a távérzékelés egy olyan módszer, amelynek szabályos alkalmazásával minden létező információhoz hozzáférhetünk, vonatkozzon az bármire is. Nem kívánom újra meg újra leírni a módszer lényegét, itt csak annyit említek meg róla, hogy az emberi agyhullámok gyakoriságában jelentkező ciklikusságnak egy bizonyos mezőjében működik a dolog. Ennek pszichológia-történeti előzményei is természetesen vannak, amelyeket aztán különféle tudományos kutatások követtek. Amire a kutatók világszerte megfelelő ismereteket szereztek az emberi agyműködésről, egyes körökben felismerték annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehetséges egyes személyek viselkedését, viselkedési mintáit befolyásolni az agyhullámokra gyakorolt megfelelő impulzusok segítségével.

Hogy ezt megértsük, először azzal ismerkedjünk meg, hogyan lehetséges egy-egy személy gondolatait olvasni, azaz érzékelni mechanikus technológia segítségével. Ez az eljárás -mint annyi minden más a technológiai fejlesztésekben- pofonegyszerűnek mondható. A gondolatolvasás folyamatát a modern kor technológiai háttere tette lehetővé, amint azt rögtön látni fogjuk, íme: Az agyban keletkező gondolatoknak, legyen az szó, kép, hang, bármi, megfeleltethető egy-egy elektromágneses impulzus. Ezeket az elektromágneses impulzusokat feltérképezték, olyan módon, hogy az egyes impulzusok milyen gondolati mintához rendelhetők, majd aztán egymáshoz is rendelték őket. Amikor az agyban keletkezik egy gondolat, annak frekvenciáját mérik, majd a feltérképezés alapján a viszonyítási pontokon az adott frekvenciához rendelt információból [Fourier-transzformáció] egyértelműen és könnyen beazonosítható, hogy az adott illető mire gondol. Ehhez csupán egy olyan műszaki berendezésre van szükség, amely képes érzékelni az agyi frekvenciák impulzusait. [Itt hozzáteszem, hogy az általam tisztelt Drábik János saját kutatásai alapján ugyanerre az eredményre jutott, én más irányból, de gyakorlatilag ugyanide érkeztem meg.]
Látjuk tehát, hogy egy-egy személy gondolatainak "olvasása" csupán műszaki háttér kérdése. Hogy hol találjuk ezt a műszaki hátteret, az egy másik kérdés, de vegyük észre, hogy 2009-et írunk, és ne legyünk naívak. Egy másik cikkemben Wilhelm Reich kapcsán már írtam erről.

Az emberi gondolatok műszaki úton való megjelenítése persze csak az egyik irány. Ugyanennek a módszernek a felhasználásával, ellentétes irányú jelek sugárzásával lehetséges olyan impulzusokat eljuttatni az emberi agyba, amelyek gondolatként jelennek meg annak a személynek a tudatában. Ezzel viszont lehetőség nyílt arra is, hogy az adott személy viselkedésmintáit, cselekedeteit olyan módon befolyásolják, ahogyan csak akarják, ráadásul úgy, hogy ugyanez a személy erről semmit nem tud, hiszen ő maga is saját elhatározásának tartja a fejében megszülető gondolatot. De ezzel mindegyikünk így van, természetesen.

Térjünk most rá arra, hogy miként függ össze a mi esetünkben a távérzékelés gondolatolvasással és a tudatmanipulációval? Egy bekezdéssel korábban említettem, hogy kifejezetten azért kezdtük el ezt a témát vizsgálni, mert különféle támadások érték a távérzékelési egységünket. Természetes emberi kíváncsiságunk végül erősebbnek bizonyult, mint a támadások kiváltotta indulatok, ezért úgy döntöttünk, hogy távérzékelési üléseket végzünk a dolog körülményeinek megismerésére. Ez a történet is úgy indult, hogy erős indíttatást kaptunk azoktól, akiket végül megvizsgáltunk.

2008 egy késő őszi napján egy kelet-magyarországi vidéki városban tartózkodtam. Reggel fél kilenc volt, és egy kereszteződésből személygépkocsival kikanyarodva néhány járműből álló konvojt pillantottam meg. Abban a pillanatban nem is figyeltem meg őket, csak később kezdtem el gondolkodni, hogy mit is láttam, amikor onnan nem messze egy piros lámpánál várakoztam. Kettő katonai szállítójármű volt, és néhány, azt hiszem kettő, kisebb terepjáró. Hozzáteszem, hogy voltam katona, tehát ilyen szemmel is megnéztem aztán a konvojt. Főleg a szállítójárművek voltak érdekesek: mind a kettő vadonatúj volt, a gumiabroncsok szélei sem voltak még az úttól szennyezettek, és meg lehetett különböztetni az újszerűségüket az előttük, illetve mögöttük álló, láthatóan frissen lemosott járművektől. Természetesen semmi nem történt, ki-ki haladt tovább a megkezdett útirányba. Azon a napon később az egységünk egyik tagjával szóba került ez a konvoj, és arról is beszéltünk, hogy vajon hova mentek? A beszélgetőtársam megjelölt egy közel lévő falut, és azt, hogy valószínűleg oda. Ez azokon a napokon volt, amikor a már említett támadások érték az egységünket.
Megegyeztünk, hogy távérzékelési vizsgálatot végez ez a tagunk a látottakról, illetve arról, amit már nem láthattunk. Néhány nappal később egy másik tagunkat is megbíztam egy úgynevezett "blind" vizsgálat elvégzésére.
Nos, ez a távérzékelési vizsgálat különös eredményeket hozott, olyanokat, hogy az egyes vizsgálatokról minden alkalommal kötelező jelleggel elkészítendő dokumentációt ebben az esetben nem készítettem el - később mégis, és csak kézírással. Csupán csak általánosságban: eddig két helyszínt találtunk a környéken, ahol műszaki technológiával történő szubliminális tudati befolyásolásra alkalmas technológia működhet. Ezek: egy Gyöngyöstől északra, illetve egy Gyöngyös és Miskolc között található város, valamint Budapest és a Balaton között megtalálható város. A berendezésről csak egyetlen részlet, amit két, egymást nem is ismerő vizsgálónk is megerősített, egymástól függetlenül: külön berendezés működik női, és külön férfi egyedekre, és kampány-szerűen működtetik őket.
Az előzőleg említett, kelet-magyarországi várossal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a távérzékelési vizsgálatnak az objektumra vonatkozó eredményével fény derült arra, hogy miért éppen ezen a helyen és ebben az irányban végeztek szimulációs védelmi gyakorlatot vadászgépek 2008-ban több alkalommal is.

Valószínűleg felmerült az olvasókban a kérdés, hogy egyáltalán kik, hogyan és miért teszik ezt velünk? És ez az írás most milyen hatást fog kiváltani? A kérdésekre nem egyszerű a válasz. Az információk egy aránylag kis létszámú csoport kezében összpontosulnak, így a folyamat többi résztvevője csupán olyan részinformációkkal rendelkezik, amelyből semmiféle ehhez hasonló következtetés nem vonható le, mint ami ebben a cikkben olvasható. Például a tudatmanipulációs technológia műszaki berendezésének kezelője talán éppen egy egyszerű, kiképzett műszaki tiszt, akinek az a feladata, hogy egy kapcsolótáblán ide-oda állítson különféle kapcsolókat, csúszkákat a szolgálati ideje alatt, de a berendezés rendeltetéséről téves információkkal látták el, amit nem tud, arról nem is beszélhet - alapon. Egy olyan információ-morzsa is felmerült a vizsgálatok eredményeképpen, hogy talán az országot vezető hatalom sem tudja, hogy mihez használja fel ez az érdekkör a magyar államhatalmi szerveket, csupán egy hatalmas organizáció eszközeként működik a példában is említett műszaki tiszt szerepében.

A jövő már megkezdődött. A miénk-e a gondolat, ami a fejünkben megszületik? A saját érdekemben cselekszem-e mindig? Mi a célom az életben? Gondoljuk végig, talán még lehet.




3 megjegyzés:

Futurist Girl írta...

Hali, úgy bukkantam a blogodra, hogy a Mantra Szabadegyetem honlapján a radionika NASA alakalmazására utaltak, nevezetesen, hogy az űrhajósok egészségi állapotát ezzel tartják karban. Ha ez igaz, akkor az USA kormánya technomágiát alkalmaz. Te erről tudsz valamit? A távérzékelés, mentális képességek, tudat befolyásolása (pozitív értelemben és a saját magamé) engem is nagyon érdekel. Én Silva féle esettanulmányokat szoktam végezni - mentális gyógyítási céllal. Általában 85-90%-os a találat. Ez is tulajdonképpen távérzékelés. Érdekelne, hogy mit lehet használni a külső elme manipuláció ellen, amit írtál, arra az egyszerű készülékre gondolok. A blogomba a jövő technológiáiról akarok írni, amik már léteznek, de még nem elterjedtek. Ilyen pl. a tárgyak nyomtatáshoz hasonló előállítása, mint a "replikátor a StárTrek"-ből Szóval a jövő elkezdődött, már zajlik, ahogy te is írod. üdv.Futurist Girl

Távérzékelő írta...

Szia. Örülünk, hogy ránk találtál. Az amerikaiakról sok mindent el lehet mondani, de leginkább azt, hogy a közvélemény felé mutatnak egy centimétert, valójában amijük van, az kilométerekben mérhető, akár technikailag, akár az erre vonatkozó tudásban. Ezt [mint bármit] távérzékeléssel is lehet vizsgálni, ha kíváncsi vagy rá. Az esettanulmány nevű technika tulajdonképpen a távérzékelés egyszerűsített leírása "gyógyításra", ami szinte bárki számra hozzáférhető. Érdemes vigyázni a megnevezésekkel, mert távérzékelésnek igyekszenek sok mindent nevezni, de alapvetően a dokumentálható és visszaellenőrizhető módszerek jelentik a klasszikus remote viewing fogalmát: SRV, CRV, TRV, és így tovább.
Az elme-, illetve tudatmanipuláció elleni módszerek végtelenül egyszerűek, szívesen írok neked róla - magánban. A levélcím a blog neve a gmail-nél.

Mátrai Farkas írta...

Szia!
Érdekesnek tarom amit írtál és minden szaktudás nélkül csak helyi pletykákkal és találgatással tudok hozzájárulni a témához, bár úgy látom egy ideje nem szólt hozzá senki, azért remélem olvassátok.
Na a témánál maradva, ugye azt írtad, hogy Gyöngyös, Gyöngyöstől északra működhet ilyen tudatbefolyásoló szerkezet.
Az egyik helyi találgatás, hogy Gyöngyös mellett nem messze van egy mezőgazdasági szövetkezet, a Brezova tanya. Na itt működik egy olyan gép amit a visontai hegyőrség egy alkalmazottja működtet, vagy ellenőriz és én személyesen ismerem. A srácnak nem hiszem, hogy megvan hozzá a végzettsége mert erdészeti iskolába járt, nekem valahogy nem passzol össze a kettő túlságosan. Ezt a gépet, jégbombának hívják. Állítólag arra szolgál, hogy mikor bekapcsolják, akkor a légkörbe ezüst vegyületet juttat és ez megakadályozza a nagyobb esők, viharok kialakulását. Őszintén szólva utánakerestem a neten, de nem találtam róla semmit.
A másik. Gyöngyösről valóban északra van egy Pipis hegy nevezetű hely, amin működik több vállalat is. Az egyik egy repülőtér, a másik egy Lear nevezetű vállalat ami autó elektronikai alkatrészeket gyárt. Egy másik ismerősöm az utóbbi cégnél dolgozik mint biztonsági őr és a legutóbbi beszélgetésünkkor arról számolt be, hogy ennek a cégnek van egy pincéje, ahol van egy olyan óriási acélrácsos kapu, ahova nekik abszolut nincs bejárásuk, de még a cég sem tájékoztatta őket egyáltalán ennek a kapunak a létéről. Azt mondta, úgy hallotta valami öregebb motorostól, aki már fél évszázada abban az objektumban dolgozik, hogy a pince alatt még egy, a hegy gyomrába vezető pince lapul. Ehhez ha még hozzávesszük, hogy régebben a Pipis hegy egy katonai támaszpont volt. Ha még azt is hozzávesszük, hogy egyesek a Pipis hegy tövébe teszik, egy valóban elismert, csak a biztos helyét tudni nem lévő 2. világháborús katonai raktár elhelyezkedését is, akkor már szerintem gyanakvásra ad okot.
Elnézést ha túl sok összeesküvés elméletet gyártok, de próbálok én is a dolgok mögé látni és az utóbbi lehetőség nekem igencsak gyanakvásra ad okot.
Legjobbakat! Ádám